Azóta meg akartam nézni ezt a mesét, amióta először láttam az előzetesét moziban. Azt hittem én őrültem meg, hogy hercegnős mesére vágyom 20 évesen, de hamar megtapasztaltam, hogy nem vagyok egyedül. Rengeteg ismerősöm, akik szintén kinőttek már a királylányos Disney sztorikból felkapták a fejüket a Jégvarázsra. Ennek okai többek között a magával ragadó előzetes, a zseniális zenei betétek (eltekintve a rettenetes magyar fordítástól), a humor, a csodaszép havas táj és a szokatlan témaválasztás.

Miután elolvastam a dicshimnuszokat arról, hogy a Disney a Jégvarázzsal ismét visszatért az animációs filmek mezőnyébe, ahonnan a Pixar lassan kiszorította, egyre jobban rákészültem a megnézésére. Szerencsére van elég kiskorú rokonom, úgyhogy volt kivel beülni a moziba. 3D-ben néztük (még mindig nem vagyok tőle elragadtatva) és a látvány csodaszép, különösen jól esett havat látni a késő őszt idéző karácsonyi időjárás után.

A film főszereplője egy testvérpár: Elsa és Anna. Elsa varázserővel bír: a kezeivel fagyasztani tud, illetve jeget és havat varázsolni. Ezt gyerekként játéknak fogja fel, de egy baleset következtében majdnem megöli szeretett kishúgát. A történtek után Elsa szégyelli magát és retteg az erejétől, ezért  évekre bezárkózik a szobájába. Anna nem érti testvére viselkedését, ugyanis nem emlékszik Elsa varázserejére. Végül amikor Elsát királynővé koronázzák, elszabadul az ereje és a hegyekbe menekül, miközben a hó elborítja a királyságot. Anna azonnal a nővére nyomába ered és az úton persze rengeteg kaland és több segítőtárs is várja.

Az animáció és a zene tényleg csodálatos, bizonyítékképpen itt az a jelenet, amikor Elsa elvonul a hegyekbe:

Szép mese a testvéri szeretetről, látványos, vicces, elgondolkodtató és igényes. Persze a célközönség kiskorú, úgyhogy moziba célszerű magunkkal vinni egy gyereket. Csak ajánlani tudom.