Az elmúlt év legnagyobb durranása tinifilmek tekintetében a Csillagainkban a hiba volt. Természetesen mint mostanában minden fiatalokról szóló film, ez is könyvadaptáció, a szerzője John Green amerikai Youtube vlogger (VlogBrothers). Mivel young adult könyvekkel Dunát lehetne rekeszteni, és többségüknek nem a színvonal az erőssége, érdemes megjegyezni annak az írónak a nevét, aki tud nagyot alkotni ebben a műfajban.
A Katherine a köbön Green egy korábbi műve (2006-os, míg az említett Csillagainkban a hiba 2012-es), és főhőse Colin Singleton, a „tehetséges” tinédzser srác, akit éppen kidobott Katherine nevű barátnője. Ám nem ez a fiú első kosara egy Katherinetől, ugyanis pontosan tizenkilencedjére rúgták ki, és mindegyik kirúgó kivétel nélkül a Katherine nevet viseli.
Colinnak nincs Katherine-fétise, véletlennek tartja, hogy minden barátnője Katherine volt, és mindegyikük kidobta. A legutolsó, K19 viszont teljesen összetörte a szívét, és a depressziós srác úgy érzi, most van vége a világnak. Ám mire vannak a jóbarátok, ha nem arra, hogy kirángassanak minket szakítás utáni nyomorunkból? Hasszám, az arab származású, általában vallásos, Judy bírónő-rajongó haverja egy utazás ötletével próbálja felkaparni Colint a padlóról.
Végül a két srác útnak indul a Sátán hullaszállítójának becézett kocsival, és véletlenszerűen kikötnek egy ici-pici városban, Gutshotban, hogy megnézzék Ferenc Ferdinánd sírját. Itt összeismerkednek az egyébként kiismerhetetlen Lindseyvel és annak édesanyjával, utóbbi pedig jól fizető állást ajánl nekik, ha náluk maradnak a nyár hátralévő részében. A fiúk belemennek az üzletbe, és megkezdődnek kalandjaik a poros kisvárosban.
A történet nem akciódús, nincs tele kalandokkal, a szereplők könyv végi hatalmas felismeréseik sem váratlanok. A regény erőssége a humor és az egyedi karakterábrázolás. Colin kifejezetten felüdülés a megszokott hőstípusokhoz képest: összetörték a szívét, de ő ezt arra akarja felhasználni, hogy matematikai felfedezést tegyen. Megpróbálja megalkotni azt a képletet, amely alapján már a legelején meg lehet jósolni minden kapcsolat jövőjét. Segítségül az addigi 19, kivétel nélkül kirúgással végződő kapcsolatát veszi, amelyek alapján megpróbálja levonni a megfelelő következtetéseket. Illetve, mivel egy baromi okos gyerekről van szó (aki mindent megjegyez, amit valaha olvasott), rengeteget nevethetünk a csavaros, néhol szőrszálhasogató észjárásán.
Érdekes módon bár a könyv egy szakítás elől menekülő fiú történetét meséli el, a fiatalok problémái cseppet sem a szerelem körül forognak. Ott van Colin, aki bár gyermektehetség volt, és rendkívül okos, egyáltalán nem biztos, hogy zseni válik belőle. Már pedig ő nem igazán érzi értelmét az életnek, ha nem tesz le valami jelentőset az asztalra. Hasszám mindenkinél lustább, és menekül mindenféle cselekvés elől (például ezért nem jelentkezik a főiskolára), Lindsey pedig mindenki előtt máshogy viselkedik, hogy kedveljék, ezért már nem találja az igazi énjét. Szóval főszereplőink mind egytől egyig érdekes, gyakori komplexusokkal küzdenek, és persze a regény végére mindannyian kisebb jellemfejlődésen mennek keresztül.
Szórakoztató regény, olvasmányos, egy-két gondolat megmarad az ember emlékezetében, de azért se nem letehetetlen, se nem felejthetetlen. Látszik, hogy az író itt még kezdő volt, sokszor esetlen a történetvezetés, néhány szálnak nincs jelentősége, és párszor azért el lehet veszíteni a fonalat. Nem igazán történik semmi, ezért bár tényleg szórakoztató, de nem szögez a székhez órákon keresztül. Főként azoknak ajánlom, akik gyerekként rendkívül ígéretes tehetségeknek számítottak, és ahogy felnőnek, egyre jobban érzik a túlteljesítési és kapunyitási pánikot, illetve azoknak, akik örök kirúgottak, és sosem kirúgók.
Rácz Viktória
