Az 1979-es teheráni túszdráma a mai napig fájó pont az USA történelmében. Ebben az évben ugyanis az iszlamista mozgalom képviselői foglyul ejtettek 52 embert az Egyesült Államok Nagykövetségén. Ben Affleck filmje ennek a túszdrámának egy pozitív mellékszálát meséli el, 6 diplomata történetét, akik még időben átmenekültek a Kanadai Nagykövetségre. A film igaz történeten alapul, az akcióért felelős CIA ügynök Tony Mendez Argo című könyve ebben az évben jelent meg világszerte.

A menekültek nem voltak biztonságban, hiszen az irániak bármikor rájöhettek, hogy 6 ember hiányzik a foglyok közül. Megmentésükre a CIA Tony Mendezt (Ben Affleck) kérte fel, akinek az volt a feladata, hogy a megfelelő fedősztori segítségével kihozza a Kanadai Nagykövetségen bujkáló amerikaiakat Iránból.

Mendez terve nem az elvegyülés, inkább a feltűnés elvét követte: kanadai filmeseknek adják ki magukat, akik a legújabb sci-fi filmjükhöz keresnek egzotikus helyszínt. „Végiggondolva, hogy miféle csoportok mentek Iránba, azt sem volt valószerűtlenebb elképzelni, hogy egy csapat egoista hollywoodi különc jelenjen meg a forradalom közepén, amint a tökéletes forgatási helyszínt keresik a filmjükhöz.” – írja könyvében Mendez. Ehhez szükséges volt egy álstúdió, álsajtótájékoztató és álmunkatársak. Két hollywoodi bennfentes, John Chambers (John Goodman) és Lester Siegel (Alan Arkin) segítették Mendezt a fedősztori előkészítésében. Kettősük remek humort hoz az egyébként elég feszült film hangulatába, több Hollywoodnak szánt odaszúrást is hallhatunk tőlük, úgymint: „Szóval eljössz Hollywoodba és játszod az agyad, anélkül, hogy bármit csinálnál? Nem fogsz kilógni.” vagy "A rendezésre egy majmot is meg lehet tanítani fél óra alatt". Az Argo-akció igaz története 1997-ben került napvilágra.

Nincs kétség afelől, hogy Ben Affleck remek rendező, a film végig nagyon feszes tempójú, az utolsó pillanatig izgul az ember, még úgy is, hogy tudja mi a vége. A szereplőgárdát is eltalálták, nekem külön tetszett a stáblista, amiben láthattuk mennyire hasonlítanak a színészek az eredeti személyekre. A filmet sok kritika érte a hitelességével kapcsolatban, például, hogy lealacsonyították Kanada szerepét az akcióban, valamint túlságosan negatív képben tüntették fel az irániakat. Tény, hogy Ben Affleck nem dokumentumfilm pontossággal mutatja be a történteket, de nem is ezt várjuk el tőle. Az Argo-akció egy igaz történeten alapuló thrillernek készült, és az is lett, mégpedig nem is akármilyen. Imádta Hollywood, az egyetlen kudarca az volt, hogy Afflecket nem jelölték rendezői Oscarra, ezért kétséges volt a film győzelme, hiszen az Oscar történetében nagyon ritka, hogy olyan film nyerjen, aminek a rendezőjét nem jelölték. A gála házigazdája Seth Macfarlane el is sütött egy poént Affleck javára: „A film egy annyira titkos akcióról szól, hogy a rendezője ismeretlen az Akadémia számára.” Végül az Argo-akció elnyerte a legjobb film Oscar-díját.